Gustave Eiffel �ltal �p�tett Eiffel-tornyot 1889-ban, a francia forradalom 100. �vfordul�j�n, a vil�gki�ll�t�son adt�k �t. Szerkezet�nek meg�p�t�se 2 �vet, 2 h�napot �s 5 napot vett ig�nybe, ami teljes �p�t�szeti csod�nak sz�m�tott. A torony terv�vel eleinte Gustave, Barcelona polg�rmester�t pr�b�lta meggy�zni, mivel ott is tartottak egy vil�gki�ll�t�st, de a barcelonaiak k�lts�gesnek tartott�k ezt a beavatkoz�st, �gy ott nem val�sulhatott meg. A leend� �p�t�sz nagyon k�zd�tt azon, hogy valakinek „eladhassa” terv�t. Sok p�nzt k�lt�tt hirdet�sekre, cikkekre, de legf�k�pp �douard Lockroy kereskedelmi minisztert pr�b�lta meggy�zni, aki a vil�gki�ll�t�s f�szervez�je volt. 1886. m�jus 1-j�n lehet�v� tett�k Eiffel sz�m�ra az �p�tkez�st �s 1997. janu�r 8-�n szerz�d�st k�t�tt a korm�nnyal. Gustava nagyon szerette munk�j�t �s zsebb�l megel�legezte 8,5 milli� arany frankra becs�lt �r 80%-�t. 1887. janu�r 28-�n kezdt�k meg a torony �p�t�s�t. �ri�si t�lcs�reket v�jtak, hogy a k�m�vesek hozz�foghassanak az alapoz�shoz. N�gy �j rendszer� hidraulikus emel�t is telep�tettek a n�gy „l�b�hoz”. A torony �p�t�s�t azonban rengetegen ellenezt�k. Az �p�tm�ny havonta 12 m�terrel lett magasabb. A helysz�nen m�r csak az elemeket szerelt�k �ssze, azok k�sz�t�se Levallois-Perret-i �zemben folyt. Gustava akkoriban magas b�rnek sz�m�t� �sszeget adott a dolgoz�knak, mivel az � c�lja torony mihamarabb t�rt�n� fel�p�t�se volt b�rmi �ron. A m�sodik emeletet 1888. j�lius 14-�n, a harmadikat pedig 1889. m�rcius 31-�n fejezt�k be.  A tornyot m�jus 15-�n nyitott�k meg, a nagyk�z�ns�get elragadta a kil�t�s �s legf�k�pp a hidraulikus emel�. A torony becenevei legink�bb az emberek nem tetsz�s�t fejezik ki, egyesek „Cs�fs�g”-nak, m�sok „�reg H�lgy”-nek nevezik. A m�sodik vil�gh�bor�ban a n�metek, szerkezet�b�l fegyvereket akartak gy�rtani. A torony �vente majdnem 7 milli� l�togat�t fogad. Az �p�let az 1930-as �vekig a vil�g legmagasabb �p�lete volt, mindaddig am�g �t nem adt�k New Yorkban az Empire State Buildinget.

�vi l�togat�k: majdnem 7 milli�, akiknek 75%-a k�lf�ldi
Magass�ga: az antenn�ival egy�tt 324 m�ter
S�lya: a f�mes szerkezet 7.300 tonna, m�g az eg�sz torony 10100 tonn�t nyom
F�mes r�szek sz�ma: 18.000 f�mes r�sz melyek 2.500.000 szegeccsel vannak �sszeillesztve
Szintek magass�ga: 1. szint 57 m�ter, 2. szint 115 m�ter, 3. szint 2756 m�ter
Antenn�k sz�ma: 120 darab
L�pcs�fokok sz�ma: 1.665 darab
F�nyek: 20.000 villanyk�rte, minden oldalon 5.000, melyek s�t�ted�st�l hajnal 1 �r�ig minden �r�ban 5 percet vil�g�tanak
Liftek: A f�ldszintt�l a 2. szintig 5 darab lift, �s innen tov�bb a tetej�re 2 darab Duo-lift �zemel
Liftek �ltal megtett utak: �vente 103.000 km
Fest�s: 250.000 m² –t 7 �vente festenek �t 60 tonna fest�kkel

Tervek (kattints a nagyobb m�ret�rt):

K�pek: