Ma volt a tablófotózás, kicsit depis voltam, kár volt minden erőfeszítés, amit magamra fordítottam.

Körübelül én is így sírhattam, nagyon idegesített, hogy ilyen bunkók voltak a fotósok, pedig én teljesen normálisan leszögeztem, nem szeretnék nyitott szájjal mosolyogni.

Angolra a fejlesztő tanár jött be és kimentünk az udvarra vele. Bioszon házit írtam matekra. Törin kiosztották a dogát, ami hármas lett. Apáék nem nagyon örültek, mikor elmondtam. Az utolsó két óránk elmaradt. hogy tudjunk készülni a fotózásra. Én az egyik barátnőmhöz mentem, mert már nem értem volna haza meg vissza. Kipróbáltam a Nagymamája régi írógépét. Nagyon poén volt. Leírtam, hogy Pretty Little Liars és úgy nézett ki, mint a forgatókönyvrészletek, amit az írók kiraknak néha. Így én is írtam rá pár idézetet. A fotózás gyorsan el is jönn. Csúnya fogaim vannak, úgy nézek ki, mint egy nyúl. Nagy pofim van és kis orrom, ezért az arcom,  mint egy hörcsögé. Ezért szerettem volna zárt szájjal mosolyogni, de nem engedtek csak, ha kinyitottam a számat, vagyis mutattam a fogaimat is. Parasztul beszólogattak mindenkinek és elméletileg ez a város legjobb fotósa. Választani kellett kettő képet, nem is nagyon láttam át a felhozatalt, mert csak a fényképezőjén mutatta a képetet gyorsan pörgetve és siettetett. A nő, aki bent volt a fotóssal mondtam választott egy képet, ami neki tetszett mondtam, hogy akkor legyen az meg választottam egy béna zárt szájjal mosolygósat is. Mostmár minden csak a photoshoppon múlik. Utána el is kezdtem sírni, amit az egyik anyuka meglátott és beköpött az osztályfőnökömnek, aki pasi és nem nagyon foglalkozik az osztállyal, most bezzeg megkérdezte, miért sírta, de és kiszabadulva a zorításából röhögve elrohantam. Ma még edzésre is mentem így olyan fél nyolc körül értem haza.