Már csak hat hát van hátra a vakációig, szerintem az első és utolsó szabad nyaram, kivéva, ha tanár leszek, de nem hinném. 

Ez a kép a biosz órához kapcsolódik. Van egy barátnőm, aki ha szomorú vagyok mindig azzal vigasztal, nem baj egy versenyt már te nyertél. Ez mindig mosolyt csal az arcomra.

Ma első óra irodalom volt, ahol a József Attila versből feleltünk. Szerencsére visszafelé mentünk, én meg az elején vagyok a 'B' betűs vezetéknevemmel. Így pont a névsorba utánam lévőre csengettek rá. Ő még elmondta, nekem már nem kellett. Örültem nagyon, mivel nem tudom még most sem biztosra a verset. Következett az angol, ahova a töri tanárunk jött be és interaktív feladatokat csináltunk történelemből. Kémián vettük az utolsó anyagot a könyvben, már csak a csillagozottak vannak. Tesire nem vittem felszerelést. Infón megint teremcsere volt. Bioszon meg csak hülyültünk, mert felvilágosító óra szerű volt és videókat mutatott a menstruációról, merevedésről (képpel illusztrálva). Mindenről szó volt. A tanárunk nagyon csendes, jókat röhögött rajta, mert szerintem ezeket ő is most látta először. Siettem haza, mert megbeszéltem a legjobb barátnőmmel, hogy lesétál hozzánk, de nekem rumli volt a szobámba és azt próbáltam felszámolni. Elvitte a hajvasalóját, meg megmutattam neki, hogy melyik ruhát szeretném felvenni a sok közül. Ő is azt a rózsaszínt választotta, amit én is akartam. Hazakísértem egy darabig, de én hamarabb lekanyarodtam Mamámhoz. Keresztanyám volt ott pakolni, mert holnap itt lesz a ballagási vacsora Unokatesómnak (kisebbiknek). Segítettem sütit díszíteni meg teríteni. Elég későn értem haza, de még megmostam a hajamat meg Anyát megkértem megint, hogy szárítsa be.