Már régóta érzem magamon, hogy valami nem okés. Folyik az orrom, köhögök, de voltam suliba, sőtt még edzésen is. Ott minden jó volt, amíg haza nem értem, mert akkor kezdett el megint folyni az orrom.

Holnap már igazán nem szeretnék suliba menni, és csak az ágyban feküdnék, de úgyse lehet sajnos. 

Ma az első két óra angol, biosz, valahogy túléltem. Harmadik órában a Költészet Napját ünnepeltük. Egész jó volt a műsor a többihez képest. Negyedig töri, egyre inkább érzem, hogy bír a tanár. Irodalmon feleltem a versből, én voltam az utolsó és megakadtam, elkezdtem röhögni és a tanár azt hitte a többieken kuncogok és megengedte, hogy újrakezdjem. Míg a többieket szidta meg is kérdeztem a csajokat, hogy folytatódik és már ment is második nekifutásra. Ötös lett. Infón weblapot kell szerkeszteni, de a tanár kevésbé ért hozzá, mint én. Edzésen tudtam feladni, büszke voltam. Az Ebay-es cuccokat még nem rendeltük meg, mert Apumnak nem volt kedve.

Biztos sokat ismeritek az EBay nevű külfüldi Teszveszt. Néha szoktam innen rendelni cuccokat. Most igen fontos, mivel összetört a telefonom és kellene rá tok, fólia meg persze a kitört üveglapot is le kellene cserélni. Néztem még ékszereket egy nagyon frankó táskát meg leggingeket. Olyan szeretnék ami függőlegesen fekete-fehér csíkos. 

Mivel ma igencsak a ruhák és ékszerek körül forgott a napom így csak Blair Waldorf jöhetett számításba a mozgóképemhez. Mostanság, amikor ruhát vásárolok, mindig gondolok arra, hogy ez nem lenne e a gáz a középiskolában, hiszen ez is fontos szempont.

A mai napom kémia doga írással kezdődött, nem sokat tanultam, de tudtam mindent. Jött a töri, érdekes módon a tanár engem küldött le a tanáriba az otthagyott cuccaiért, a végén még megszeret. Rajzon megtízóraiztam, tesin meg egy felmérésre gyakoroltunk, fekvőtámasz, felülés, törzsemelés. Angolon, fizikán aludtam majd még hetedik infón jól elbaromkodtam. Későn értem haza. Egyből a géphez pattantam és elkezdtem az EBayt bújni, olyan jó cuccok vannak ott, csak sajnos a méretek kicsit másak. 

A mai napon nagyon hosszú volt. Ezt a hét keddet amúgy sem szeretem. Tök rossz ilyenkor az órarendem. Angol, biosz, irodalom, matek, nyelvtan, föci. Zavar, hogy a két magyar óra között van még egy matek, teljesen felborítja a napomat. Aztán, hogy az utolsó föci...a halálom.

A kép igazán rám illik. Igen makacs vagyok és mindent elérek, amit csak akarok előtt utóbb, de inkább előbb. Mindig tudom mint akarok nagyon ritka az a pillanat, hogy én elbizonytalanodom. Mindig van mire mit mondanom. 

Angolon a tanár bejelentette, hogy három lányt visz az iskolai versenyre, ahol tulajdonképp nem is fognak versenyezni, mert a saját sulink hírdette meg. A három One Direction fan csajt viszi, hogy ők úgyis ügyesek meg tudnak mindent Londonról, mivel ez lesz a verseny témája. A poén benne, hogy nem az osztály előtt kérdezte, hogy kinek van kedve megmérettetni magát, hanem odament és elmondta nekik, hogy őket nevezte. Kicsit mérges voltam, mivel én is szeretek versenyezni, főleg angolból. Arról nem is beszélve, hogy írtunk egy versenyt és nekem lett az is a legjobb. Érdekes annak a három lánynak minden hülyeségét elnézi, de ha én már valamit is odasúgok a padtársnak egyből szól. Már nem is érdekel, a 'mindentanárkedvencekiscsaj' benne van, szóval én már nem is nyithatom a szám. Egyébként osztálytársam lesz a lány, ezért örülök, hogy megtudtam más nőnemű is jön jövőre abba az osztályba. Egyszer még úgyis megkapja a sorstól a magáét, ráadásul én legalább a saját eszemmel tűnök ki. Irodalmon elénekeltük az egyik osztálytársamnak a Boldog Szülinapot, mivel ma lett 15. Föcin kiradírozta a ceruzás egyesemet, mert bepótoltam, amit kért. Siettem haza, hogy elmegyek a dokihoz, de nem volt. Anyáék vártak a buszmegállóban és velük jöttem haza. Nem tanultam ma, majd a házit megírom reggel. Vettem a boltba Glamour újságot és majd remélhetőleg Anyával elmegyünk shoppingolni. 

A sütikért ezer bocs megint, de egyszerűen nem bírom munkára bírni a gépet, hogy kapcsolódjon a számítógépemmel. Így készítek majd nektek egy 'rólam' modult ahova jó sok mindent le fogok írni a kis életemről.

A kép a Simson családból származik. Ezt a filmet/mesét/sorozatot nem nézem, valahogy nem az én stílusom, de ne higgyétek, hogy elutasítom azt, aki szereti.

Ma napos idő volt, szerintem ez volt az utolsó, hogy téli kabátba mentem, remélem.  Énekkel kedtem, jól el voltunk, elökörködtünk. Vicces a számítogép a teremben, mert mindig bevágja a kékhalált a legviccesebb pillanatokban. Angol, tesi, fizika ment behúzott kézifékkel is. Kémiára kicsit ráizgultam, mert még én nem feleltem, de reméltem, hogy nem lesz ilyen kedve, mert mindig mondja, hogy szünet után úgyis felejtünk. Nem feleltetett, de ismételtünk és tudtam egy csomó mindent, büszke voltam magamra. Hazajöttem megírtam a házikat átismételtem a verset és már indulhattam is edzésre. Elég hamar odaértem és még ott dumcsizgattam a többiekkel. Megtudtam, hogy jövőre a műszakis osztályba, ahova sok fiú jár, fog járni még egy csaj. Nagy kő esett le a szívemről. Edzésen a feladás (,mint gyakorlat) egyre jobb, nem jó, de már a régebbinél egy fokkal jobb, viszont a leütés most sikerült, végre.

Előre is sajnálom, hogy nem tudtam hozni a süti receptet meg a képeket, de bekrepált a gépem. minnél előbb pótolni fogom majd.

A képet a suli hangulatomra értem, Fura mód, de mostanság a hétfőket mindig nagy lelkesedéssel várom mindaddig, míg ki nem kelek az ágyból. Utána megy minden a rendje s módja szerint. Mostmár a börtönről, ahogy másik nevezik suliról, úgy gondolkodok, hogy egyre közelebb van a fény, ott, az alagút végén. Utána még öt év középsuli meg még az egyetem plusz a légiirányító iskola majd jó pár év munka és freedom, az idősek már csak nyugdíjnak nevezik, de legalább már a bölcsit, ovit és az általánost lerendeztem.

Tegnap, miután hazaértem direkt nem néztem rá a Facebookomra nehogy valami hír előjöjjön, hogy ki esett ki a Szombat Esti Lázból. Reggel meg is szereztem a netről, nem akartam online megnézni mert akkor is tuti azzal kezdődik a hivatalos oldala, hogy xy búcsúzott. Elkezdtem nagy izgalommal nézni majd a második produkciónál, úgy emlékszem, bejött Apum és elmondta, hogy nekik már úgy is mindegy. Gondolhatjátok igencsak örültem, de még akkor is visszakapja. Délután nekiáltam sütkérezni. A répás-diós-krémes muffin mellett döntöttem. Nyugi, a répát szinte nem is érzed rajta csak, ha mondom mi van benne. Isteni finom. Ennek a receptjét is hozom hamarosan. Ezenkívül megtanultam egy József Attila verset meg megírtam a házikat, aztán holnap gőzerővel indulhat a suli.

Nem tudom olvastátok e a könyvet (Éjféli bál), de a mai hittanos bulin úgy éreztem magam, mint ott a lányok. A cipőm elkopott és nagyon fáradt vagyok.

Ez a mozgókép a mobilomon is megvan. Anyáéknak mutattam is, jót röhögtek rajta.

Reggel meg akartam nézni a Carrie Diaries új részét, de Anya bejött, hogy süssek sütit a farsangi bulira. A pudingos muffinra gondoltam, a receptet majd holnap hozom. Edébre rántott palacsinta volt. Nyami. A buli ötkor kezdődött, de egy picit késtünk, végülis a Királynő is mindenhova utoljára érkezik. Először nem táncoltam, majd amikor mentem át a tömegen Apa megfogott és a következő pillanatban már az Atyával táncoltam, tök muris volt. A tombolán hat jegyből kettővel nyertünk. Az egyikkel egy jó illatú parfümöt, amit be is zsebeltem, a másikkal meg egy boros ajándékcsomagot. Ezek után vetélkedőztünk egy kicsit. Igazából most értem haza és igen fáradt vagyok szóval mára ennyi...

A mai napom jól indult aztán, mint a mélyzuhanás. Bumm...

A képem Hanna Marin van a Pretty Little Liars-ból. Nagyon szeretem a karakterét, olyan jó kis szöszis és a telefonos dolog is nagyon igaz a napomra. 

Tegnap este tizenegykor aludtam el és reggel, a suliba is elég fáradt voltam. Az első négy órán aludtam, az ötödik törin a tanárnő a seggemet csapkodta a kulccsal, mert beszéltem, amikor jött be a terembe. Ofőn megkaptuk a ballagós nyakkendőnket. Kék színű rá van rakva a névsor meg a sulinak a jelvénye. Délután rendes voltam és haza hoztam tesómat, mint tegnap. A telefonom a táskámban volt, kivettem majd odaadtam Öcsinek, hogy vigyázzon rá és el ne ejtse (Samsung Galaxy Ace), de csak sikerült neki. Meg akarta törölni a képernyőt csak kicsúszott a kezéből..bele a pocsolyába...majd még oddan tovább 'ugrott' és le a földre. A telefon tetején az üveg betört szerencsére a kijelzőbe nem lóg bele a törés és az LCD sem sérült...haleluja. Próbáltam nem ideges lenni, mivel sok ember volt körülöttem és Tesó is mindig lejátsza az 'árvagyerekszindrómát'. Anyának mondom, elkezdett velem kiabálni, hogy miért adtam oda neki, meg amúgy is milyen hülye telefon. Apa aranyos volt és segített, hogy EBay-en nézzek rá lapot, amit majd ő rá tud szerelni. Elhatároztam, hogy veszek rá fehéret, majd veszek rá egy szilikon tokot meg fóliát és mindenhol védve lesz. Nekem nagyon tetszik a Stitch-es tok, a Lilo és Stitch-ből, venni fogok szerintem egy olyat is, vagy majd a Tesó beszámítja a törés miatt. Legalább. Sajnálom is szegényt, de nekem ez mostmár sok, én mindig vigyázok a cuccaimra, ráadásul ezért a telefonért nagyon sokat dolgoztam, mivel csak egy matek verseny első helyért kaphattam meg hetedikben.

A mai napom tök jó volt, kaptam három ötöst; irodalom, töri, angol. Volt még ma edzésem, de imádtam ma élni.

A mozgó kép is a mosolygós napomra utal. Amúgy Ezra Fitz szerepel rajta szintén a Pretty Little Liars-ból. Az elején imádtam Ariával való kapcsolatát, most se utálom, na, de azárt már kicsit uncsi.

Első óra irodalom, úgy volt, hogy a szöszi osztálytásram készül József Attilla Power Pointra, de a szerencsétlen Juhát Gyuláról csinálta. Boiszon tanultam a törit a feleletre, ment is minden utána. Töri órán még előadtuk a Power Pointomat a betegségekről, az egyik csaj ott se volt mégis megkapta érte az ötöst. A sulis Zöld Napon előadjuk a kiselőadást, mert a tanár megkért. Edzéses próbálkoztam feladni, de nekem nem ment. Ugyis SIKERÜLNI FOG (valamikor). Az edzőnk oda is hívott edzés után, hogy én meg tudom csinálni csak valamiért bepánikolok. De miért? Nem tudom, de sikerülni fog akkor is. A szülinapi/névnapi pénzemből veszek egy röplabdát és valahogy gyakorolni fogok, más nem befogom az Öcsiket.  Nem tudom, de sikerülni fog akkor is. Holnap péntek, imádom azt a napot.

Ma egész jó napom volt. Mamám költött, mivel hívott a vezetékesen. Kérdezte, hogy mi is megyünk e Rómába. Anyáék nem voltak itthon reggel, mint kiderült dokinál voltak az Öcsivel. Egyből délelőtt elkezdtem tanulni a törit, mert holnap dogát írnuk. Utálom a törit. Délután is folytattam a magolást, de már kevesebb enegriával és fentmaradt ésszel. Bevallom gépeztem is egy kicsit, de tényleg csak minimálisat. Már csak az anyagokat átismételni kell meg talán valamelyik 'c'-stől sikerül megkérdeznem a feladatokat. A power pointot majd még szerintem reggel befejezem. Laza napom volt, de holnap már iskola. Van akinek már ma volt, de vannak akiknem meg majd csak hétfőn. Utálom a mi iskolánkat, minden szombaton suliba voltunk amikor kellett, minden szünetünk addig tartott ameddig 'ott fent' kiírták, de legalább majd az igazgató elmegy elmegy. Egyedül ehez a vakációhoz kaptunk két napot..

A mozgó képen Toby-t láthatjátok a Pretty Little Liars c. sorozatból. Nagy kedvenc nem csak a sorozat, de Toby is. Az elején még nem szerettem, de ezzel a hajjal és ahogy sír szegény...Körülbelül most és is így érzek az iskoláért, a történelemért és az ágyam elhagyásáért. 

Mint a mozgóképből is látjátok, igazán felemelő volt a mai napom. Kiakasztottak az osztálytársaim, pedig nem is voltunk iskolában. Az ebéd is későn volt teljesen felbomlott minden, de volt aztán jó is.

A képen Mila Kunis szerepel, úgy emlékszem ez a Barátság extrákkalból való jelenet, javítsatok ki, ha tévedek.

Ma reggel elég későn keltem. Elkezdtem dolgozni egy iskolai project munkán, amit amúgy közösen összeűlve kéne megoldani. Hárman vagyunk a csapatban és ebből ketten vidékiek csak egy a városi, ő meg nem hívott magához így otthon csinálgatom a feladataikat. Pontosan itt a lényeg. Mondtam, hogy ők gyűjtsenek anyagot, a betegségekről (mert ez a témánk) fejenként 2-2-t (pl.: ebola, AIDS, madárinfluenza meg ilyenek) én összedobok photoshoppal egy hátterem meg összerakosgatom az anyagot. Ez azért nem kis munka szerintem. Erre kiakadtak rám mondván, hogy nem csinálok semmit. Akkor hagyj legyen igazunk mondtam, hogy megcsinálok én is két betegséget, de gyűjtsenek képet. A fotók azóta is érkeznek. Így meguntam és megcsináltam magamban. Az hagyján, hogy nincsennek képeink, de a városi lánynak mondtam, hogy tömörítse össze a szövegét, de még arra se volt hajlandó, hogy amit kimásolt valahonnan, elolvassa. Tele volt olyan hibákkal, amit megláthatott és kitörölhetett volna. Akkor ennek a csajnak mondtam, hogy gyűjtsön képet és még ő kezdett el követelőzni, hogy csak akkor ha elküldöm neki a füzeteimet (mert beteg volt). Szépen megmondtam neki, hogy ezen a cuccon dolgoztam egész nap. Azóta se küldött képen, de én már elküldtem amit tőlem kért. 

A jó dolog. Írtam nektek valahol, hogy már 5 éve járok templomba, és nagyon szerettem az ottani összeszokott közösséget. Az Atya ma felhívott, hogy lenne e kedvünk Rómába menni, mert ő megy húsvétkor jövőre és, hogy a templomba járó családokat is vinné. Elméletileg repülővel megyünk és kimondottam Rómába. Remélem jön a legjobb barátnőm és családja is, mert az egy életre szóló élmény lenne ha nem csak az én családom, de ő is ott lenne. Mindig egy ilyen utazásra vártam, mivel én még sosem voltam külföldön.